A hidrovetés praktikus megoldást kínál a füvesítésre olyan kihívást jelentő terepeken, mint a meredek lejtők vagy a nagy kiterjedésű területek. De mit is jelent pontosan, és miben különbözik a szórásos vetéstől?
A hidrovetés során a fűmagokat mulcsot, műtrágyát, vizet, kötőanyagokat és talajjavító anyagokat tartalmazó, gyakran zöld színezékkel színezett iszapba keverik. Ezt a keveréket speciális berendezéssel, úgynevezett hidroseederrel permetezik a kijelölt területre, ami rövid idő alatt egyenletes lefedettséget biztosít.
Hidrovetés vs Hidromulcs
Bár a hidrovetést és a hidromulcsozást gyakran felváltva használják, ezek különböző eljárások. A hidrovetés során műtrágyát, vizet és vetőmagot tartalmazó iszapot permeteznek, míg a hidromulcsozás során mulcsot és kötőanyagot, úgynevezett tapadósítót adnak hozzá az erózió megakadályozása érdekében.
A hidrovetett gyep jellemzően egy héten belül elkezd hajtani, és körülbelül egy hónap múlva készen áll az első fűnyírásra, és a hígtrágyában lévő műtrágya miatt gyorsabban nő, mint a hagyományos módon vetett gyep. Meleg évszakos fű esetében a hidrovetés optimális időpontja a tavasz, míg a hideg évszakos fajták esetében az őszi vetés előnyösebb.
A gyep hidrovetéssel történő létrehozását a speciális felszerelés és a számítások miatt a legjobb szakemberekre bízni. A szakemberek pontosan meg tudják határozni a szükséges hígtrágya mennyiségét, és figyelembe tudják venni az olyan tényezőket, mint a lejtés, így időt, energiát és pénzt takaríthatnak meg.
Költségek
A hidrovetés költségei általában 500-1000 forint között mozognak négyzetméterenként, így nagy területek esetén költséghatékony megoldás. Nagyobb projektek esetén gyakran kedvezményes árak is elérhetőek.
A hidrovetésnél a fűmag ára mellett más tényezőket is figyelembe kell vennünk, mint például az élőmunka, víz- és műtrágya költsége, hidromulcs, rögzítő anyag, színező és törköly trágya ára. A gyepszőnyeg árában benne van az az idő is, amely alatt gondozták, öntözték és trágyázták a gyepet, ami által optimalizálták a körülményeket.
A hidrovetés költsége általában a gyepszőnyeg árának körülbelül 20-25%-át teszi ki (a talajelőkészítés külön számolódik). A kertépítés és gyepesítés hosszú távú befektetés, ezért fontos, hogy mind a tervezést, mind pedig a kivitelezést szakemberre bízzuk. Csak így garantálható egy hosszú ideig gyönyörű, egészséges gyep.
Előnyök, hátrányok
A hidrovetés előnyei közé tartozik a gyorsabb csírázás, a gyomok elnyomása, a lejtőkre való alkalmasság, a költséghatékonyság, a foltosság csökkentése, a magválasztás sokoldalúsága, a kihívást jelentő területek megközelíthetősége és az erózióvédelem. Azonban nem azonnali, bőséges vizet igényel, nem ideális a barkácsprojektekhez, és a gyephez képest kisebb az ültetési időablak.
Gyep minősége
A hidrovetés során kizárólag kiváló minőségű fűmagot alkalmazunk, melyet a kereskedelmi forgalomban beszerezhetünk. Néhány hónapnyi gondozás után sűrű, tömött gyepet lehet nevelni ebből az alapanyagból. Azért, hogy elkerüljük a későbbi csalódásokat, érdemes kerülni az akciós, név nélküli fűmagokat. A hidrovetéshez használt anyagok környezetbarátak.
Gyomosodás
Ha nem megfelelően készítjük elő a talajt hidrovetéshez, gyomosodás lehet a következménye, ami hosszú távon károsíthatja a gyepet. Ez igaz a gyepszőnyeg telepítése esetén is, ha nem szakszerűen végzik a magágy előkészítését.
Hidrovetés időpontja
A hidrovetés legideálisabb időszaka általában március és április, valamint szeptember és október, bár ha van öntözőrendszer, nyáron is sikeresen végezhető. A gyepszőnyeg telepítése kivéve a fagyos hónapokat bármikor lehetséges.
Kockázatok és erózió a hidrovetésnél
A hidrovetésnél minimálisak az erózióval, gyors kiszáradással, szélkárral, madárkárral és gyomosodással járó kockázatok. Ennek oka, hogy a hidromulcs és rögzítőanyag megfelelő alkalmazásával gátolható az erózió, és az árnyékolás csökkenti a víz visszapárolgását. A gyep erősödésével a hidrovetés során használt anyagok lebomlanak, trágyaként szolgálva ezzel a növény számára.
Végezetül
Az Ön gyepének legmegfelelőbb megközelítésének meghatározásához vegye figyelembe az olyan füvesítési tényezőket, mint az udvar mérete, a költségvetési korlátok, az eróziós problémák és a kívánt ütemterv. Egy folyamatábra segíthet a döntéshozatalban, bár az egyéni körülmények eltérőek lehetnek.